Az aranyér

Az aranyér az emberiség egyik leggyakoribb betegsége. Kialakulása, létrejötte attól az időtől számítható, amikor az ember végleg felhagyott a fákon élő életmóddal.

Két lábon járásunk, állásunk, ülő foglalkozásunk magával hozta az emberek 50-80%-ának aranyeres megbetegedését. Negyven-ötven éves kor elérése után az emberek mintegy 50%-ának aranyeres csomói vannak, amelyek legtöbbször semmi panaszt nem okoznak.

Az aranyeres csomók megléte normális a végbélben, így ez az állapot mégsem tekinthető betegségnek. Ezek olyan erek, melyek vénákat, mind artériákat tartalmaznak.

Elősegíti az aranyeres csomó kialakulást: az állandó székrekedés és az ellentéte a hasmenés, a tartós köhögés, hányás, a hasizmok tartós és túlzott igénybevétele,/ bizonyos sportok/, kismedencei térszűkítő folyamatok /daganat, vagy terhesség/, a máj keringési zavara a cirrózis ,a végbél falának daganatos beszűrődése.

A kötőszöveti gyengeség is hajlamosít az aranyér kialakulására, de kialakulhat helytelen táplálkozás miatt is / rostszegény étrend rendszertelen étkezés túlzott fűszer-,alkohol-, kávéfogyasztás /. Öröklött hajlam. Stressz.

Milyen tüneteket okozhatnak, illetve milyen tünetekre kell figyelnünk?
Vér megjelenése a székletkor, vagy széklettől függetlenül, amikor csak vér ürül /friss piros vér/ fájdalom nélkül is kialakulhat
Fájdalom székletkor vagy attól függetlenül
Viszkető égő érzés
Székelési inger
Üléskor kellemetlen, nem fájó un. diszkomfort érzés
Váladékozás
Fájdalmas duzzanat
Mivel ezek az igen változatos tünetek igen sokféle megbetegedést takarhatnak célszerű proctológiai szakrendelést felkeresni, panaszainak okát kideríteni. Vizsgálat alkalmával legfontosabb a daganatos megbetegedés kiszűrése, annak, gyógykezelése

Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy véres széklet un.melaena esetén mindaddig feltételezzük a végbél daganat jelenlétét, amíg a szakszerű orvosi vizsgálat, vagy vizsgálatok minden kétséget kizáróan ennek ellenkezőjét be nem bizonyítják és a vérzés forrását biztosan meg nem állapítják!

A végbél panaszos betegek másik két gyakori jóindulatú betegség típusa: az anális fissúra a végbélrepedés, ill. a végbél tályog, majd a tályog után igen gyakran kialakuló sipoly a fistula.

Milyen vizsgálatokra kerülhet sor?
A vérzés esetén, mint az aranyérnél már említettem, fontos a vérzés eredetének tisztázása!

Ezért néhány vizsgálat elvégzése szükséges és elkerülhetetlen. Ilyen a rectális digitalis vizsgálat, melynek során tapintással az orvos többféle információt szerezhet. Tapinthaja pl. az ott lévő végbéldaganatot ,vagy a gyulladásos elváltozást ,sebet stb . A műszeres vizsgálatok közül a proctológiai szakrendelésen megtörténik az anoscópos ill. a rectoscópos vizsgálat is. Ezek segítségével megtekintésre kerülnek az ott lévő elváltozások, és lehetőség van szövettani mintavételre is. Ha a látott kép eltér, vagy nem támasztja alá a panaszokat akkor további vizsgálatok elvégzését kell kérnünk. Pl.: vastagbél-tükrözés, ultrahangos vizsgálat.

Mikor és hogyan lehet kezelni az aranyeret?
A kezelés a megbetegedés súlyosságától és kiterjedésétől függ. A végbél betegségek kezeléséről már Hippokratész is beszámolt, és a mai műtéti kezelésben is használt eljárásokat említ: az aranyerek lekötését, égetését a sipolyjárat fonállal történő átvágását.

Ezek ambuláns kezelésre az utóbbi évtizedekig helyi gyógyszeres kezelésekre szorítkozott. Leginkább adstringenseket, hámosodást elősegítő valamint gyulladás gátlókat alkalmazunk. Rendelésünkön lehetőség van az első, másod, ill. a harmadfokú nem körkörös aranyeres csomók ambuláns kezelésére: infravörös fénnyel való kezelésére, valamint gumigyűrűvel történő leszorítására. Ezeket a beavatkozásokat előkészítés, vagy helyi érzéstelenítés nélkül végezzük. Nem szükséges hozzá. Az infravörös fénnyel való kezelés 1-3 mp. kezelési időt vesz igénybe. Önállóan alkalmazva, vagy a gyűrűzéses kezelés kiegészítésére. A gumigyűrűt un. anoscop segítségével helyezzük fel. A leszorított aranyeres csomó általában 5-7 nap alatt elhal és a gyűrűvel együtt a széklettel távozik.

A leszorítás helyén kicsiny fekély képződik, ez hegesedve zárja az ellátó ereket az alatta lévő izom réteghez rögzíti és megszünteti annak előesését. A beavatkozást hetente vagy kéthetente alkalmazzuk. Átlagosan 3-4 kezelésre van szükség. A kezelés után a recidíva 10% ilyenkor ismételt gyűrűzés vagy sebészeti beavatkozás javasolt. Szövődmény ritkán fordul elő. A beavatkozást követően vérzés felléphet ennek gyakorisága 1%,de előfordulhat erősebb fájdalom, vagy külső aranyeres csomó megkeményedése. Az eljárás ambulánsan végezhető a betegek többsége munkáját a kezelés alatt folytatja. A külső kisebb aranyereket, a berögösödött un. thrombotisalt nóduszokat helyi érzéstelenítés után lehet eltávolítani. Az erősen duzzadt igen nagy fájdalommal járó külső berögösödött, feszülő aranyeres csomók előbb említett megoldása a fájdalmat azonnal megszünteti.

A IV. stádiumban lévő aranyerek már állandóan végbélnyíláson kívül helyezkednek el, és külső nyomással sem lehet visszahelyezni. A betegen csak a műtét segít. Meg kell említeni az un .aranyeres krízist, amikor is a kicsúszott aranyér kizáródik, a végbél előtt helyezkedik el. Erre a kicsúszott aranyérre a végbél záróizma rászorít. A leszorítás következtében erős fájdalom mellett gyulladás, thrombosis necrosis, szövetelhalás is kialakulhat.

Ennek az állapotnak a kezelése: az előesett aranyeret és annak alapját fájdalom és gyulladás csökkentőt tartalmazó oldattal infiltráljuk, körbeinjekciózzuk majd visszahelyezzük a végbélbe. Ha másnap helyén marad a vissza helyezett aranyér, valószínűleg nem leszs zükség azonnali műtétre. A kicsúszás megismétlődése esetén akut aranyér műtétre lesz szükség. YAG laser-fotocoagulatio: a sebészi aranyérműtéteknél a laser-kés használatának semmilyen előnyét nem bizonyították. Az aranyér ambuláns kezelésében-nem megfelelő és nem kellően óvatos használata esetén-súlyos maradandó károsodáshoz vezethet, ami a széklet tartásának zavarát is okozhatja. A végbél csőszerűen beszűkülhet, hosszantartó fájdalommal berepedésekkel. Alkalmazását ezért nem ajánljuk.